Likviditás és struktúra
P1 · 06LeckePiszkozat

Dupla tető és alj: ugyanaz a földrajz, két léptékben

Hipotézismérés folyamatban Mérési napló

A dupla tető két majdnem egyenlő csúcsa pontosan az a likviditás-tócsa, amit a sweep megcéloz — ezért a mintázat és az ellentétes irányú sweep ugyanannak a helyzetnek a két kimenetele, és külön kell mérni őket.

P1-06 · dupla-teto-es-alj
Min alapul Hipotézis— Még nem mért állítás. Kezeld tesztelés előttiként.
Szint Haladó
Becsült idő 30 perc
InstrumentumokMNQ · NQ
Verzió 0.1
Frissítve 2026-09-19
Szerző darthtrader

1. Az állítás

A dupla tető a legrégebben tanított mintázat a technikai elemzésben, és éppen ezért a legveszélyesebb. Nem azért, mert nem működik, hanem azért, mert mindenki ugyanoda rajzolja — és a P1 harmadik leckéjéből már tudod, mi történik ott, ahol sokan ugyanazt látják.

Ez a lecke ezért nem úgy kezdi, hogy „a dupla tető fordulós alakzat". Úgy kezdi, hogy két majdnem egyenlő csúcs egy stop-klaszter, és ennek a helyzetnek két, egymást kizáró kimenetele van: vagy megtörik a nyakvonal (dupla tető), vagy elsöprik a csúcsokat (sweep). Ugyanaz a rajz, két ellentétes ügylet.

2. Piaci mechanika

Miért keletkezik két egyenlő csúcs. Az első csúcs után az eladói érdeklődés ott marad. Amikor az ár visszamegy ugyanoda, ugyanaz a kínálat fogadja. Ha ez elég nagy, az ár másodszor is visszafordul.

Miért gyűlik ott stop. Az első csúcs után shortolók a csúcs fölé teszik a stopot. A második csúcs után még többen. A két azonos szinten álló csúcs fölött tehát halmozódik a stopmennyiség — ez pontosan az a készlet, amit a sweep-mechanizmus megcéloz.

Ebből következik a lecke központi gondolata. A dupla tető sikere azon múlik, hogy a felette gyűlő stopok elérése előtt megtörik-e a nyakvonal. Ha az ár előbb megy fel a stopokért, akkor a mintázat „nem működött" — de valójában nem hibázott, csak a másik kimenetel jött. Ezért a kettőt együtt kell mérni, egy kísérletben.

Miért fontos a nyakvonal. A két csúcs közötti mélypont az a szint, ahol a mintázatban longba szállók stopja áll. Az áttörése ugyanaz a kioldási mechanizmus, mint felfelé — csak lefelé.

3. Szabályosított definíció

Dupla tető:

  1. Két megerősített swing csúcs (bal = jobb = 5, P1-01 szerint): H1, H2, ahol H2 a későbbi.

  2. Egyenlőség: |H1 − H2| ≤ 0,3 × ATR(14).

  3. Távolság: a két csúcs között legalább 10, legfeljebb 60 bar.

  4. Nyakvonal: a két csúcs közötti legalacsonyabb mélypont, NL.

  5. Mélység: min(H1, H2) − NL ≥ 1,0 × ATR(14) — enélkül nem alakzat, csak zaj.

  6. Megerősítés: close < NL.

Belépő: a megerősítő bar zárásán, short. Stop: max(H1, H2) + tolerancia. Cél: két változat, külön mérve — C1 = NL − (max(H1,H2) − NL) (mért mozgás), vagy fix 2R.

Az ellentétes kimenetel, amit ugyanebben a kísérletben számolni kell: ha a megerősítés előtt high > max(H1, H2) + tolerancia, az sweep-esemény, nem pedig „a mintázat kudarca". Külön sorba kerül.

Dupla alj: minden feltétel tükrözve.

4. Számolás / kód

pinescript
//@version=6
indicator("P1-06 Dupla tető", overlay = true)

piv     = input.int(5,   "Pivot bal/jobb")
tolK    = input.float(0.3,"Egyenlőség tűrése (ATR szorzó)", step = 0.05)
minGapB = input.int(10,  "Min. bar a csúcsok között")
maxGapB = input.int(60,  "Max. bar a csúcsok között")
depthK  = input.float(1.0,"Min. mélység (ATR szorzó)", step = 0.1)
atrLen  = input.int(14,  "ATR hossz")

atr = ta.atr(atrLen)
ph  = ta.pivothigh(high, piv, piv)

var float h1 = na, var int b1 = na
var float h2 = na, var int b2 = na
var float neck   = na
var float runMin = 1e10

runMin := math.min(runMin, low)

if not na(ph)
    h1   := h2
    b1   := b2
    h2   := ph
    b2   := bar_index - piv
    neck := runMin
    runMin := 1e10

tol    = math.max(2 * syminfo.mintick, 0.1 * atr)
gapOk  = not na(b1) and (b2 - b1) >= minGapB and (b2 - b1) <= maxGapB
equal  = not na(h1) and math.abs(h1 - h2) <= tolK * atr
deep   = not na(neck) and (math.min(h1, h2) - neck) >= depthK * atr
setup  = gapOk and equal and deep

confirm = setup and ta.crossunder(close, neck)
swept   = setup and high > math.max(h1, h2) + tol

plot(setup ? neck : na, "Nyakvonal", color.new(color.orange, 20),
     style = plot.style_stepline)
plotshape(confirm, "Dupla tető",  shape.labeldown, location.abovebar,
          color.red,  text = "DT",    size = size.tiny)
plotshape(swept,   "Elsöpörve",   shape.xcross,    location.abovebar,
          color.yellow, size = size.tiny)

Amit ezen a kódon látni kell: a confirm és a swept ugyanabból a setupból származik. A szkript szándékosan mindkettőt kirajzolja, mert a mérés csak így értelmes. Ha csak a confirm jeleket néznéd, a mintázat sokkal jobbnak tűnne, mint amilyen.

5. A bizonyíték

Besorolás: HIPOTÉZIS.

A mérés szerkezete itt eltér az eddigiektől. Minden azonosított setup pontosan egy sorba kerül, három lehetséges végkimenettel:

KimenetMikor
Megerősítveclose < NL következett be előbb
Elsöpörvehigh > max(H1,H2) + tol következett be előbb
Kifutott60 baron belül egyik sem történt meg

Ennek a három aránynak az ismerete nélkül a mintázatról nem lehet beszélni. Ha például kiderül, hogy a setupok jelentős részében előbb jön az elsöprés, akkor a helyes következtetés nem az, hogy „a dupla tető nem működik", hanem az, hogy a másik oldalon van a kereskedés — és a P1-03 sweep-logikája pont azt írja le.

Minta: MNQ 5 perc, 12 hónap, US session, legalább 150 setup, költség után.

Külön bontás kötelező: a csúcsok közötti távolság szerint (rövid: 10–25 bar, hosszú: 26–60 bar) és a szint rangja szerint (esik-e egybe a P1-02 hierarchia 1–4. rangjával).

Mi cáfolná meg: ha a „megerősítve" és „elsöpörve" arány nagyjából egyenlő, és egyik irányban sincs költség utáni él, akkor az egyenlő csúcsok önmagukban nem hordoznak irányinformációt — csak azt jelzik, hol van likviditás.

Első tévhit: „a dupla tető fordulós alakzat". A fordulat a nyakvonal töréséből következne, de a törés előtt a piac felfelé is elmehet. A mintázat nem előrejelzés, hanem egy elágazás leírása.

Második tévhit: „a harmadik érintés mindig megtöri". Nincs mögötte mechanizmus. Mérhető, tehát mérendő — addig babona.

Harmadik tévhit: „mivel mindenki ismeri, már nem működik". Ez a kényelmes ellentétes babona. Az ismertség nem semmisít meg mintázatokat, hanem áthelyezi azt, ahol a pénz keletkezik — jellemzően oda, ahol a többség stopja áll. Ezt is megmérni kell, nem eldönteni.

6. Végrehajtás

  1. Soha ne jelöld a dupla tetőt anélkül, hogy a sweep-kimenetelt is felírnád. Ugyanaz a rajz, két ügylet.

  2. Nyakvonal-zárás, nem érintés. Az érintésre belépés jeleinek nagy része pont a kifutó esetekből jön.

  3. Mélységi feltétel nélkül ne dolgozz. Két majdnem egyenlő csúcs egy szűk oldalazásban nem alakzat.

  4. Nézd meg, hol van a nagy szint. Ha a csúcsok egybeesnek az előző napi csúccsal, a sweep-kimenetel valószínűsége más — és ezt külön méred.

7. Gyakorlat

  • Feladat 1. Tedd fel a szkriptet, és gyűjts össze húsz setupot. Sorold be mindet a három kimenet valamelyikébe.

  • Feladat 2. Bontsd a húsz esetet aszerint, hogy a csúcsok egybeestek-e nagy szinttel. Eltér az arány?

  • Feladat 3. Számold ki, mennyi lett volna az eredmény, ha minden „elsöpörve" esetben a másik irányba lépsz be a P1-03 szabályai szerint.

  • Feladat 4. Írd le egy mondatban, mi különbözteti meg nálad a dupla tetőt egy sima oldalazás két csúcsától.

Ellenőrzési kritérium: meg tudod mondani a saját jelöléseid alapján a három kimenet arányát, és tudod, melyik irányba kereskednél, ha a csúcsok egybeesnek az előző napi csúccsal. Ez a két szám többet ér, mint bármilyen alakzat-felismerő szem.