1. Az állítás
A dupla tető a legrégebben tanított mintázat a technikai elemzésben, és éppen ezért a legveszélyesebb. Nem azért, mert nem működik, hanem azért, mert mindenki ugyanoda rajzolja — és a P1 harmadik leckéjéből már tudod, mi történik ott, ahol sokan ugyanazt látják.
Ez a lecke ezért nem úgy kezdi, hogy „a dupla tető fordulós alakzat". Úgy kezdi, hogy két majdnem egyenlő csúcs egy stop-klaszter, és ennek a helyzetnek két, egymást kizáró kimenetele van: vagy megtörik a nyakvonal (dupla tető), vagy elsöprik a csúcsokat (sweep). Ugyanaz a rajz, két ellentétes ügylet.
2. Piaci mechanika
Miért keletkezik két egyenlő csúcs. Az első csúcs után az eladói érdeklődés ott marad. Amikor az ár visszamegy ugyanoda, ugyanaz a kínálat fogadja. Ha ez elég nagy, az ár másodszor is visszafordul.
Miért gyűlik ott stop. Az első csúcs után shortolók a csúcs fölé teszik a stopot. A második csúcs után még többen. A két azonos szinten álló csúcs fölött tehát halmozódik a stopmennyiség — ez pontosan az a készlet, amit a sweep-mechanizmus megcéloz.
Ebből következik a lecke központi gondolata. A dupla tető sikere azon múlik, hogy a felette gyűlő stopok elérése előtt megtörik-e a nyakvonal. Ha az ár előbb megy fel a stopokért, akkor a mintázat „nem működött" — de valójában nem hibázott, csak a másik kimenetel jött. Ezért a kettőt együtt kell mérni, egy kísérletben.
Miért fontos a nyakvonal. A két csúcs közötti mélypont az a szint, ahol a mintázatban longba szállók stopja áll. Az áttörése ugyanaz a kioldási mechanizmus, mint felfelé — csak lefelé.
3. Szabályosított definíció
Dupla tető:
Két megerősített swing csúcs (
bal = jobb = 5, P1-01 szerint):H1,H2, aholH2a későbbi.Egyenlőség:
|H1 − H2| ≤ 0,3 × ATR(14).Távolság: a két csúcs között legalább
10, legfeljebb60bar.Nyakvonal: a két csúcs közötti legalacsonyabb mélypont,
NL.Mélység:
min(H1, H2) − NL ≥ 1,0 × ATR(14)— enélkül nem alakzat, csak zaj.Megerősítés:
close < NL.
Belépő: a megerősítő bar zárásán, short.
Stop: max(H1, H2) + tolerancia.
Cél: két változat, külön mérve —
C1 = NL − (max(H1,H2) − NL) (mért mozgás), vagy fix 2R.
Az ellentétes kimenetel, amit ugyanebben a kísérletben számolni kell:
ha a megerősítés előtt high > max(H1, H2) + tolerancia, az sweep-esemény,
nem pedig „a mintázat kudarca". Külön sorba kerül.
Dupla alj: minden feltétel tükrözve.
4. Számolás / kód
//@version=6
indicator("P1-06 Dupla tető", overlay = true)
piv = input.int(5, "Pivot bal/jobb")
tolK = input.float(0.3,"Egyenlőség tűrése (ATR szorzó)", step = 0.05)
minGapB = input.int(10, "Min. bar a csúcsok között")
maxGapB = input.int(60, "Max. bar a csúcsok között")
depthK = input.float(1.0,"Min. mélység (ATR szorzó)", step = 0.1)
atrLen = input.int(14, "ATR hossz")
atr = ta.atr(atrLen)
ph = ta.pivothigh(high, piv, piv)
var float h1 = na, var int b1 = na
var float h2 = na, var int b2 = na
var float neck = na
var float runMin = 1e10
runMin := math.min(runMin, low)
if not na(ph)
h1 := h2
b1 := b2
h2 := ph
b2 := bar_index - piv
neck := runMin
runMin := 1e10
tol = math.max(2 * syminfo.mintick, 0.1 * atr)
gapOk = not na(b1) and (b2 - b1) >= minGapB and (b2 - b1) <= maxGapB
equal = not na(h1) and math.abs(h1 - h2) <= tolK * atr
deep = not na(neck) and (math.min(h1, h2) - neck) >= depthK * atr
setup = gapOk and equal and deep
confirm = setup and ta.crossunder(close, neck)
swept = setup and high > math.max(h1, h2) + tol
plot(setup ? neck : na, "Nyakvonal", color.new(color.orange, 20),
style = plot.style_stepline)
plotshape(confirm, "Dupla tető", shape.labeldown, location.abovebar,
color.red, text = "DT", size = size.tiny)
plotshape(swept, "Elsöpörve", shape.xcross, location.abovebar,
color.yellow, size = size.tiny)Amit ezen a kódon látni kell: a confirm és a swept ugyanabból a
setupból származik. A szkript szándékosan mindkettőt kirajzolja, mert a
mérés csak így értelmes. Ha csak a confirm jeleket néznéd, a mintázat
sokkal jobbnak tűnne, mint amilyen.
5. A bizonyíték
Besorolás: HIPOTÉZIS.
A mérés szerkezete itt eltér az eddigiektől. Minden azonosított setup pontosan egy sorba kerül, három lehetséges végkimenettel:
| Kimenet | Mikor |
|---|---|
| Megerősítve | close < NL következett be előbb |
| Elsöpörve | high > max(H1,H2) + tol következett be előbb |
| Kifutott | 60 baron belül egyik sem történt meg |
Ennek a három aránynak az ismerete nélkül a mintázatról nem lehet beszélni. Ha például kiderül, hogy a setupok jelentős részében előbb jön az elsöprés, akkor a helyes következtetés nem az, hogy „a dupla tető nem működik", hanem az, hogy a másik oldalon van a kereskedés — és a P1-03 sweep-logikája pont azt írja le.
Minta: MNQ 5 perc, 12 hónap, US session, legalább 150 setup, költség után.
Külön bontás kötelező: a csúcsok közötti távolság szerint (rövid: 10–25 bar, hosszú: 26–60 bar) és a szint rangja szerint (esik-e egybe a P1-02 hierarchia 1–4. rangjával).
Mi cáfolná meg: ha a „megerősítve" és „elsöpörve" arány nagyjából egyenlő, és egyik irányban sincs költség utáni él, akkor az egyenlő csúcsok önmagukban nem hordoznak irányinformációt — csak azt jelzik, hol van likviditás.
Első tévhit: „a dupla tető fordulós alakzat". A fordulat a nyakvonal töréséből következne, de a törés előtt a piac felfelé is elmehet. A mintázat nem előrejelzés, hanem egy elágazás leírása.
Második tévhit: „a harmadik érintés mindig megtöri". Nincs mögötte mechanizmus. Mérhető, tehát mérendő — addig babona.
Harmadik tévhit: „mivel mindenki ismeri, már nem működik". Ez a kényelmes ellentétes babona. Az ismertség nem semmisít meg mintázatokat, hanem áthelyezi azt, ahol a pénz keletkezik — jellemzően oda, ahol a többség stopja áll. Ezt is megmérni kell, nem eldönteni.
6. Végrehajtás
Soha ne jelöld a dupla tetőt anélkül, hogy a sweep-kimenetelt is felírnád. Ugyanaz a rajz, két ügylet.
Nyakvonal-zárás, nem érintés. Az érintésre belépés jeleinek nagy része pont a kifutó esetekből jön.
Mélységi feltétel nélkül ne dolgozz. Két majdnem egyenlő csúcs egy szűk oldalazásban nem alakzat.
Nézd meg, hol van a nagy szint. Ha a csúcsok egybeesnek az előző napi csúccsal, a sweep-kimenetel valószínűsége más — és ezt külön méred.
7. Gyakorlat
Feladat 1. Tedd fel a szkriptet, és gyűjts össze húsz setupot. Sorold be mindet a három kimenet valamelyikébe.
Feladat 2. Bontsd a húsz esetet aszerint, hogy a csúcsok egybeestek-e nagy szinttel. Eltér az arány?
Feladat 3. Számold ki, mennyi lett volna az eredmény, ha minden „elsöpörve" esetben a másik irányba lépsz be a P1-03 szabályai szerint.
Feladat 4. Írd le egy mondatban, mi különbözteti meg nálad a dupla tetőt egy sima oldalazás két csúcsától.
Ellenőrzési kritérium: meg tudod mondani a saját jelöléseid alapján a három kimenet arányát, és tudod, melyik irányba kereskednél, ha a csúcsok egybeesnek az előző napi csúccsal. Ez a két szám többet ér, mint bármilyen alakzat-felismerő szem.