Likviditás és struktúra
P1 · 05LeckePiszkozat

Rés és lendület utáni retest: a láb, nem a gyertya

Hipotézismérés folyamatban Mérési napló

A retest akkor kereskedhető, ha előtte volt egy mérhető lendületi láb; a láb definíciója számokban adható meg, és a visszateszt referenciapontját előre kell rögzíteni, nem utólag választani.

P1-05 · res-es-lendulet-utani-retest
Min alapul Hipotézis— Még nem mért állítás. Kezeld tesztelés előttiként.
Szint Haladó
Becsült idő 30 perc
InstrumentumokMNQ · NQ
Verzió 0.1
Frissítve 2026-09-19
Szerző darthtrader

Előfeltételek

1. Az állítás

Az előző lecke egyetlen háromgyertyás szerkezetről szólt. Ez a lecke egy szinttel feljebb néz: nem a résre, hanem a lábra, amelyben a rés keletkezett.

A gondolat egyszerű: ha az ár rövid idő alatt szokatlanul nagyot mozdult, az azt jelenti, hogy az egyik oldal kifogyott. Az ezt követő visszahúzás nem véletlen mozgás, hanem az árazás újrarendeződése. A kérdés csak az, hogy mérhető-e benne él, és hova pontosan kell belépni.

A besorolás itt is HIPOTÉZIS, és ennek a leckének van a legnagyobb kockázata a modulban, mert itt a legkönnyebb visszanézve szép példákat találni.

2. Piaci mechanika

Mi a lendületi láb. Egy olyan mozgás, ahol az elmozdulás nagysága lényegesen meghaladja azt, amit az adott piac aktuális volatilitása mellett várnánk. Nem a gyertyák száma számít, hanem az elmozdulás és a volatilitás aránya.

Miért jön a visszahúzás. Három dolog hat egyszerre: a mozgásban nyereséget szerzők egy része realizál; a lemaradók jobb árra várnak; és a market makerek, akik a mozgás közben kénytelenek voltak kedvezőtlen áron pozíciót vállalni, igyekeznek kiegyenlíteni a könyvüket. Ezek együtt adják a visszahúzás természetes erejét.

Miért nem mindegy, hova tér vissza. Ha az ár a láb teljes hosszát visszaadja, akkor a láb nem jelentett új árazást, csak zajt. Ha a fele körül megáll, az árazás részben elfogadott. A visszahúzás mélysége tehát maga is információ, és nem mindegy, melyik referenciaponton méred.

A nyitási rés külön eset. Amikor a készpénzpiaci nyitás jelentősen eltér az előző napi zárástól, az egy éjszaka alatt felgyűlt információ egyszeri beárazása. Ez nem ugyanaz, mint egy session közbeni lendületi láb, és külön kell mérni — a szereplők más csoportja van jelen a két esetben.

3. Szabályosított definíció

Lendületi láb (felfelé):

  1. close − close[n] ≥ k × ATR(14), ahol a tananyagban n = 6 bar és k = 2,0

  2. a lábon belül a záró árak többsége emelkedő

  3. a láb csúcsa: legHigh = highest(high, n), alja: legLow = lowest(low, n)

Referenciapontok a visszateszthez (előre kell választani, egyet):

  • R1 — a láb felezőpontja: (legHigh + legLow) / 2

  • R2 — a lábban keletkezett első FVG felső széle

  • R3 — a láb indulópontja: legLow

Belépő: az R zónába érkezés után az első olyan bar zárásán, amely a láb irányába zár. Stop: R3 − tolerancia (felfelé irányú lábnál), ahol tolerancia = max(2 tick, 0,1 × ATR). Cél: fix 2R, vagy a legHigh — külön mérve.

Érvénytelenítés: ha az ár az R3 alatt zár, a láb elveszítette az érvényét.

Nyitási rés (külön eset): |RTH_nyitó − előző napi zárás| ≥ 0,5 × ATR(napi). Referenciapont: az előző napi zárás. Ezt a P1 mérésekben külön kategóriaként kell kezelni.

4. Számolás / kód

pinescript
//@version=6
indicator("P1-05 Lendületi láb és retest", overlay = true)

legBars = input.int(6,   "Láb hossza (bar)")
legK    = input.float(2.0,"Minimális elmozdulás (ATR szorzó)", step = 0.1)
atrLen  = input.int(14,  "ATR hossz")
refMode = input.string("Felezőpont", "Referencia",
          options = ["Felezőpont", "Láb alja"])

atr     = ta.atr(atrLen)
legHigh = ta.highest(high, legBars)
legLow  = ta.lowest(low,  legBars)

legUp   = close - close[legBars] >=  legK * atr
legDown = close - close[legBars] <= -legK * atr

var float refLevel = na
var int   refDir   = 0          // 1 = felfelé tartó láb, -1 = lefelé

if legUp
    refLevel := refMode == "Felezőpont" ? (legHigh + legLow) / 2 : legLow
    refDir   := 1
if legDown
    refLevel := refMode == "Felezőpont" ? (legHigh + legLow) / 2 : legHigh
    refDir   := -1

tol      = math.max(2 * syminfo.mintick, 0.1 * atr)
inZoneUp = refDir ==  1 and low  <= refLevel + tol and close > open
inZoneDn = refDir == -1 and high >= refLevel - tol and close < open

plot(refLevel, "Retest referencia", color.new(color.yellow, 30),
     style = plot.style_stepline)
plotshape(inZoneUp, "Retest long",  shape.triangleup,   location.belowbar,
          color.teal, size = size.tiny)
plotshape(inZoneDn, "Retest short", shape.triangledown, location.abovebar,
          color.red,  size = size.tiny)

Amit ezen látni kell: a refLevel minden új lendületi lábnál felülíródik. Élesben ez azt jelenti, hogy ha egy második láb indul, mielőtt az első visszatesztje megtörtént volna, az első setup megszűnik. Ez szándékos: a lecke nem enged egyszerre több nyitott hipotézist ugyanarról az árról.

5. A bizonyíték

Besorolás: HIPOTÉZIS. Ez a modul legveszélyesebb leckéje bizonyítás szempontjából, és érdemes tudni, miért.

A csapda. A „nagy mozgás után visszateszt" utólag mindig gyönyörű. Ha visszanézel a charton, csak azokat a lábakat fogod észrevenni, amelyek után tényleg volt visszateszt és folytatás. Azokat, ahol a láb egyszerűen tovább ment visszateszt nélkül, vagy ahol a visszateszt átfordult teljes visszafordulásba, a szem nem jelöli meg. Ez nem hanyagság, hanem az emberi látás működése.

Ezért a mérés itt kötelezően mindhárom kimenetet számolja:

  1. Nincs retest. A láb után az ár nem tér vissza az R zónába M = 20 baron belül. Ez elmaradt lehetőség, nem veszteség — de a gyakoriságát ismerni kell.

  2. Retest és folytatás. Belépő az R zónában, cél elérve.

  3. Retest és átfordulás. Belépő az R zónában, stop elérve.

A három arányát kell megadni, nem csak a 2. és 3. viszonyát. Aki csak a találati arányt közli, elhallgatja, hogy a setup hányszor nem indult el egyáltalán — pedig ez dönti el, hogy kereskedhető-e.

További kötelező bontás: a három referenciapontot (R1, R2, R3) külön kell mérni, és a nyitási rést külön kategóriaként. Ha utólag választod ki a legjobban teljesítő referenciát, az nem mérés, hanem illesztés.

Minta: MNQ 5 perc, 12 hónap, US session, legalább 200 láb, költség után.

Mi cáfolná meg: ha a „retest és folytatás" aránya nem haladja meg érdemben azt, amit egy véletlen belépő ugyanabban az ablakban produkál.

Egy tévhit, ami itt különösen makacs: „az erős mozgás iránya megbízható". Az erős mozgás azt bizonyítja, hogy volt egyoldalú agresszió — múlt időben. Hogy a következő órában is lesz-e, az külön kérdés, és pont ezt méred.

6. Végrehajtás

  1. Válassz egy referenciapontot, és ragaszkodj hozzá. A stratégia a referencia, nem a „retest" szó.

  2. Számold a kimaradt eseteket is. A naplódba kerüljön be az is, amikor a setup nem indult el. Enélkül torz statisztikát építesz magadnak.

  3. Nyitási rést külön kezeld. Más szereplők, más volatilitás, más szabály.

  4. Ne lépj be a zónába érkezéskor, csak megerősítő záráson. A zóna érintése önmagában nem esemény.

7. Gyakorlat

  • Feladat 1. Jelölj meg húsz lendületi lábat, és sorold be mindet a három kimenet valamelyikébe. Írd le az arányokat.

  • Feladat 2. Ugyanazon a húsz lábon számold ki a kimeneteket R1 és R3 referenciával is. Változik a kép?

  • Feladat 3. Keresd meg az elmúlt hónap legnagyobb nyitási rését, és nézd meg, mi történt az előző napi záráshoz visszatérve.

  • Feladat 4. Írd le, hány bar után tekinted a lábat „lejártnak".

Ellenőrzési kritérium: meg tudod mondani a saját jelöléseid alapján, hogy a lendületi lábak hány százaléka után jön egyáltalán retest. Ha ez a szám alacsony, a setup nem rossz — csak ritka, és ezt a méretezésnél tudni kell.