A prop firm mint termék: eval, trailing drawdown, és amit a szimuláció mond

1. Az állítás

A prop cég nem munkaadó, nem befektető és nem iskola. Vállalkozás, amelynek van egy terméke: az értékelési folyamat, amit havi díjért árul. Ez nem vád — ez az üzleti modell, és pontosan ebből következik minden szabály, amit alá fogsz írni.

Aki ezt megérti, annak a szabályok többé nem önkényes akadályok, hanem kiszámítható korlátok, amikhez méretezni lehet. Aki nem érti, az újra és újra megveszi ugyanazt az értékelést, és nem tudja, miért bukik el ugyanannál a pontnál.

2. Piaci mechanika

A bevétel forrása. A cég bevétele elsősorban az értékelési díjakból és a kiegészítő szolgáltatásokból jön, a kiadása pedig a kifizetésekből. Ebből nem következik, hogy a cég ellened dolgozik — de az következik, hogy a szabályrendszert a cég kockázatára hangolták, nem a te tanulási görbédre.

Miért létezik a trailing drawdown. A cégnek korlátoznia kell, mennyit veszíthet egy számlán. A számla csúcsához húzódó padló ezt garantálja. A mellékhatása az, hogy a jó napod után szűkül a mozgástered: minél jobban teljesítesz, annál közelebb kerül hozzád a padló, amíg a szabály el nem éri a rögzítési pontját.

Miért létezik a konzisztencia-szabály. A cég nem akar olyan kereskedőt finanszírozni, akinek az egész nyeresége egyetlen szerencsés napból jön, mert az a napi eloszlás élesben ugyanolyan valószínűséggel fordul meg. A szabály tehát statisztikailag védhető — és ugyanakkor kényelmetlen, mert rákényszerít egy egyenletes profilra, amit nem minden stratégia tud.

Miért tiltják a hírek körüli kereskedést és az áttartást. Ezek olyan események, ahol a rés átlépheti a stopot. A cég nem tudja korlátozni a veszteséget, ha nincs folyamatos ár.

Szimulált és valós. Az értékelési szakasz gyakorlatilag mindig szimulált környezet. A finanszírozott szakasz cégenként eltér: van, ahol a kereskedés továbbra is szimulált, és a cég a teljesítmény alapján fizet, és van, ahol a konzisztens kereskedő valódi piacra kerül. A kifizetés mindkét esetben valódi pénz. Ez nem szégyellnivaló konstrukció, de tudnod kell, melyikben vagy.

3. Szabályosított definíció

Kritikus részlet, amit cégenként külön kell ellenőrizni: a trailing padló a napi záróegyenleghez vagy a napközbeni lebegő csúcshoz húzódik-e. A kettő között ugyanazon a számlán több száz dollár különbség lehet, és ez dönti el, hogy a délelőtti nyitott nyereséged visszaadása kiüt-e vagy sem.

4. Számolás / kód

Itt nem elméletet olvasol, hanem lefuttatsz egy kísérletet. A kérdés: adott napi eredmény-eloszlás mellett mekkora eséllyel éred el a célt, mielőtt a padlóba ütköznél?

import numpy as np


def simulate_eval(mu, sd, start=50_000, target=3_000, dd=2_000,
                  max_days=200, n=40_000, seed=7):
    """mu, sd: a napi eredményed várható értéke és szórása dollárban."""
    rng = np.random.default_rng(seed)
    passed = failed = 0
    for _ in range(n):
        bal = peak = start
        for _ in range(max_days):
            bal += rng.normal(mu, sd)
            peak = max(peak, bal)
            floor = min(peak - dd, start)       # a padló a kezdőegyenlegnél megáll
            if bal <= floor:
                failed += 1
                break
            if bal >= start + target:
                passed += 1
                break
    return passed / n, failed / n


for cimke, mu, sd in [
    ("teljes méret", 150, 600),
    ("fél méret",     75, 300),
    ("dupla méret",  300, 1200),
    ("nulla előny",    0, 600),
]:
    p, f = simulate_eval(mu, sd)
    print(f"{cimke:14s} átment {p*100:5.1f}%   bukott {f*100:5.1f}%")

A kimenet (50 000-es számla, 3 000 cél, 2 000 trailing padló, 40 000 futás):

Három dolgot érdemes sokáig nézni ebben a táblázatban.

Az első: a „fél méret" sor ugyanaz a stratégia. Nem jobb, nem okosabb, nem több szűrővel. Csak feleakkora mérettel — és a bukási esélye a harmadára esett. A méret csökkentése nem óvatoskodás, hanem a legolcsóbb matematikai előny, ami elérhető számodra.

A második: a „dupla méret" sor kétszer akkora várható értékkel dolgozik, és mégis rosszabbul teljesít. A gyorsabb célba érés nem kompenzálja a megnövekedett esélyt, hogy útközben a padlóba ütközöl. A padló nem az átlagot bünteti, hanem a szóródást.

A harmadik, és ez a legkényelmetlenebb: egy nulla várható értékű kereskedő — akinek semmilyen előnye nincs, csak zajt termel — az esetek nagyjából harmadában átmegy az értékelésen. Ebből következik egy kijózanító állítás: az, hogy valaki teljesített egy evalt, önmagában nem bizonyíték semmire. Sem nála, sem nálad, sem annál, aki ezzel hirdeti magát.

5. A bizonyíték

Hol ellenőrzöd elsődleges forrásból: a cég szabályzata (nem a marketing oldal, hanem a részletes szabályok), a kifizetési feltételek, és a scaling plan. A szimuláció paramétereit pedig a saját kötésnaplódból vedd, ne innen — az itteni mu és sd illusztráció.

Első tévhit: „ha nyereséges vagyok, átmegyek". A táblázat cáfolja. Pozitív várható érték mellett is negyedszázalékos nagyságrendű bukási arány jön ki, ha a méret nincs a padlóhoz igazítva.

Második tévhit: „az eval megbuktatása azt jelenti, hogy nincs stratégiám". Nem feltétlenül. Azt jelenti, hogy a stratégia és a szabályrendszer kombinációja nem ért célba. A kettő szétválasztása nélkül rossz következtetést vonsz le magadról, és rossz dolgot fogsz javítani.

Harmadik tévhit: „több párhuzamos számla nagyobb esélyt ad". Ha ugyanazzal a stratégiával, ugyanazokban az órákban kereskedsz mindegyiken, az eredmények erősen együtt mozognak. A rossz napod egyszerre üt mindenhol. A számlák száma nem sokszorozza az esélyt, csak a díjat.

Negyedik tévhit: „a szabályok igazságtalanok, a cég azt akarja, hogy bukj". Ez kényelmes narratíva, de nem szükséges hozzá összeesküvés. A fenti szimuláció minden száma tisztességes szabályokból jön. A nehézség nem trükk, hanem matematika.

6. Végrehajtás

1. Olvasd el a teljes szabályzatot, mielőtt fizetsz. Külön keresd meg, hogy a trailing padló záróegyenleghez vagy lebegő csúcshoz húzódik.

2. Futtasd le a szimulációt a saját számaiddal, mielőtt elindítasz egy evalt. Ha az átmeneti esélyed 60% alatt van, a méret a probléma.

3. Kezdd feleakkora mérettel, mint amit „indokoltnak" érzel. A táblázat megmutatta, mit vásárolsz ezzel.

4. Ne gyorsíts a cél közelében. A padló ilyenkor a legmagasabban van, tehát a mozgástered a legszűkebb — pont fordítva, mint ahogy az érzés sugallja.

5. Válaszd szét a két kérdést a naplódban: működött-e a stratégia, és elbírta-e a szabályrendszer. Két külön sor, két külön tanulság.

7. Gyakorlat

• Feladat 1. Számold ki a saját napi eredményed átlagát és szórását az elmúlt harminc kereskedési napból.

• Feladat 2. Futtasd le a simulate_eval függvényt ezekkel a számokkal a saját számlaméretedre és szabályaidra. Írd fel az átmeneti esélyt.

• Feladat 3. Futtasd le újra fele akkora mu és sd értékkel. Mennyivel javult?

• Feladat 4. Keresd ki a szabályzatból a konzisztencia-szabály pontos számát, és nézd meg, az elmúlt hónapod megfelelt volna-e neki.

Ellenőrzési kritérium: meg tudod mondani a saját becsült átmeneti esélyedet százalékban, és tudod, melyik paraméter — a várható érték vagy a szórás — mozdítja ezt jobban a te esetedben. Ezzel a P0 pálya lezárult: a terep ismerős, jöhetnek a setupok.